Szombaton ismét kalandpályán próbázott a két gyermekem. Most
én is elmentem megnézni és nagyon tetszett. Kifogástalan, szikrázó őszi
napsütés, kicsit csípős arcpirosító reggeli levegő fogadott minket, Csillebércen
ahol a kalandpálya van.
Most csak Eszternek és Bencének kellett kiállni a
próbákat, Orsi ma nem küzdött. Bencének valószínűen sokat segíthetnek ezek a drótkötélpályák
az állandó lábújhegyen járás problémáján, ezért is ismételtük meg (Nagyus jóvoltából)
ezt a programot. A belépéstől számított 3 és fél óra az-az idő, amit a pályákon
el lehet tölteni, de gyerekeink természetesen ennél hamarabb elfáradtak. Ezután
levezetésként elmentünk sétálni a Normafához ahol végre fotózási dilimnek élhettem
és ez alatt Nagyus és Orsi minden bizonnyal kibeszélgethették magukat. Gyönyörű
Őszi színek, öreg vastag törzsű fák, pompázatos napsütés, egyszóval minden ami
ilyenkor a fotózáshoz kell adott volt. Remekül éreztem magam és a gyerkőcök is
jól elfáradtak. Mind ez után haza vittük Nagyust, náluk megkajáltunk, és irány
haza. Eszter természetesen rögtön lestoppolta a Mamáéknál alvást, Bence pedig
anyával akart aludni.