A PiXLator.com

   Születésnapomra sok mindent kaptam, de az egyik erősen ide való téma, ugyanis kaptam egy saját domain nevet. Na jó, valójában Orsi segítségével a szülinapomon regisztráltunk egy domain-t. Nagyon örültem neki, hogy kicsi feleségem nem igazán tiltakozott és segített. Azt találtam ki, hogy az Xlator blogja a változatlan formájában marad és üzemel tovább, csak mostantól itt ténylegesen a családommal és velem megtörtént dolgok, események és az ide vágó fotók, videók kapnak helyet. Ellenben, a PiXLator fotók olyan fotó blogként fog működni amire érdekes, különleges... fotók kerülnek majd fel.
   Minden kedves a blogomat olvasó barátom, nagyon nagy szeretettel várlak a fotó blogomon is. Kérlek nézd, kövesd, és kommentáld a fotóimat. Szeretem ha van véleményed, szeretem ha érdeklődsz.

Köszönöm:
Lala

Read More

Remek hétvégénk volt

 Ezen a hétvégén minden jól sikerült. Sajnos ezen a nyáron nem sokszor fordult elő, hogy problémák, betegség, vagy bármi egyéb meg ne zavarta volna a pihenésünket. Persze most nem kezdek panaszkodni....  Pénteken meló után (igen, hál Istennek ezen a héten már voltam dolgozni, mert kiírtak, vége a betegállománynak) anyukámékkal meg Bencikémmel az egyik legmelegebb nyári délutánt medencénkben töltöttük.

A fürdőzés után elkocsikáztunk Eszterért Váchartyánba, ahol a hittan tábor zárónapját tartották. Eszter nagyon jól érezte magát a táborban. Sokat tanult, kreatívkodott,  mindenféle kis ajándék tárgyakat készített. A felügyelők is nagyon kedvesek, nagyon megkedvelték Esztert.

Péntekről szombatra virradóan megérkezett a várva-várt hideg front, ami hozzánk sajnos csak hidegebb, szelesebb levegőt hozott, esőt viszont nem. Délelőtt bekocsikáztunk Nagyushoz, hogy együtt töltsük és ünnepeljük a névnapját. Nagyából ebédig szakadt az eső, mivel ez nem nagyon kirándulós idő, úgy döntöttünk meg nézünk valamit az egyik plaza mozijában.

3D mozizás a hozzá való szemüvegben :-)

Ebéd után kora délután kisütött a napocska és kiváló kiránduló idő kerekedett. Nagyot sétáltunk a Római Parton, ahol kicsit kiélhettem fotózási vágyaimat. Leginkább gyermekeimet fotóztam, mint azt alább láthatjátok.

Csokifagyi

Anya és Lánya (Nagyus és Orsi)

    Vasárnap, az-az ma, itthon Grilleztünk ebédre csirkecombokat, Orsi készített remek vegyes zöld salátát. Ebéd után még egy rövid kis szunyálás is kijutott nekem. Mikor a nap már nem sütött oly nagyon egy órácskát fürödtünk. Nagyon kellemes volt a víz. Kicsit olyan érzésünk volt mintha a medencénk vize melegebb lenne mint a levegő. 

Vacsora után Eszterrel elmentünk bringázni (van némi súlyfelesleg rajtunk :-) Annak ellenér, hogy kicsi-lányom esett egy nagyot a bringával (szerencsés esés volt) elég jól esett a mozgás.

Ritka fotók egyike. Én vagyok látható rajta és Eszter lányom készítette.

Read More

Napraforgótáblában fotóztam.

  Ma délután egy igen régi vágyamat sikerült teljesítenem. Nem is tudom, talán még a hagyományos filmes fotózás korában megszületett az elhatározás, hogy én bizony fotókat szeretnék készíteni egy szép fényes nyári napon egy Napraforgótáblán. Ezekből a fotókból raktam össze mai posztomat.

Read More

Belvárosi fesztivál

   Ma reggel bementünk a városba, hogy a gyerekekkel sétáljunk, szórakozzunk egyet a belvárosi fesztiválon. Kicsit lekéstük a Halász Judit koncertet a Szabadság téren, de azért az utolsó 4-5 számot még végig tudtuk hallgatni.

    Ez volt az amit nem kellett volna! Valahogyan úgy sikerült Bencit a nyakamba vennem, hogy alig egy órával később borzalmasan elkezdett fájni a derekam. Ez van, délutánra már addig jutott a dolog, hogy anyunál fájdalom csillapítót kellet kérnem, pedig nem szoktam gyógyszerezni magam.
   Na szóval a koncert után meg néztünk a téren egy akrobatikus kosárlabda show-t, ami nekem nagyon tetszett! Hihetetlen ügyes fiatalok nagyon színvonalas műsort tartottak.

    Innen átsétáltunk az Erzsébet térhez, hogy megnézzük a Budapest Eye, nevezetű Óriás kereket.

Majd ezek után lementünk a Duna pesti rakpartjához, vízállást nézni és fotózni! Döbbenetes látvány volt! Annyi ember nézte a Dunát, amennyi augusztus 20.-án a tisztavatás után sétálgatni szokott itt a parton.

  Vissza sétáltunk az autónkhoz és én nagyon boldog voltam, hogy indulhatunk haza, mert ekkor már nagyon fájt a derekam. Viszont most, hogy lassan a post-om végéhez érek, szerencsére, (no meg a fájdalom csillapító hatására) már azt hiszem túl vagyok rajta. Remélem holnap reggel amikor felkelek, ugyan ezt tudom majd mondani.

Read More