Miért írok blogot folytatás

Utolsó bejegyzésem óta jó néhány helyen kellet elmagyaráznom, hogy miért érdemes blogot írni. Így hát adódik a lehetőség, megírom a blogomban. Vagy adhattam volna azt a címet is a bejegyzésemnek, hogy tíz dolog miért írj blogot. Valószínűleg sokat kell majd gondolkoznom, hogy tényleg meg legyen a 10. De ha ennyit nem is tudok azért néhányat megosztanék veletek.
- Először is vannak olyan ember típusok, akik magukban hordoznak mindent (boldogságot, bánatot, sérelmeket, fájdalmat....) és nem tudják, vagy félnek kimutatni, kibeszélni magukból. Ha pusztán egy zárt blogba írsz már az is javíthat a közérzeteden. Én mint azt már írtam exhibicionista vagyok ebből adódóan nem lesz zárt a blogom, de másoknak is ajánlom ezt a fajta nyitottságot, mivel, ha már odáig eljutottál, hogy leírod mi történt veled, (örömöt, bánatot, jót, rosszat...) miért ne tudhatnák meg azt mások. Sokszor egy vadidegen véleménye objektívebb mint a rokonságodból bárkié, hiszen nincs semmi ami befolyásolná. Persze ez nem jön be minden esetben, de hát ha ki sem próbálod?
- Másodszor, pedig a feleségem azok közé tartozik aki mostanában sokszor végighallgatta a témában a véleményemet,és egy nagyon érdekes és fontos dologra mutatott rá. Ez a feledékenység! Szüleinken tapasztaljuk, hogy anyu, és apu másképpen emlékeznek múltunkról. Ez színesebb abban az esetben, ha elvált szülőkről van szó :-) Nos ha vezetsz blogot, és valamilyen csoda folytán sokáig fent marad (természetesen csak ha csinálsz biztonsági másolatokat) akkor majdan mint egy élet könyvét elolvastathatod gyermekeddel. Mennyire szép és egyben szentimentális dolog, gondold csak végig!!!

És utoljára hagynám azt a sok egyéb dolgot amiért azt mondom írj blogot!


Mert jó érzés ha írhatsz.
Mert még jobb érzés, amikor jönnek a kommentek főleg, ha azok nem negatív visszajelzések.
Mert rájöhetsz, nem vagy egyedül, mások is írnak és olvasnak bolgot. Írásodból meríthetnek erőt, szerezhetnek tapasztalatot, vagy csak jó ötleteket. Tulajdon képen ez is egy formája az önzetlen adakozásnak.
Új barátságokra, kapcsolatokra tehetsz szert.
  Remélem nekem most sikerült ezzel a bejegyzéssel elérnem, hogy kedvet csináljak másoknak a blogíráshoz.

Ja és végezetül, lehet, hogy a feleségem is el kezd írni. Nem lenne semmi! Ő ugyanis igen zárkózott. No de majd meglátjuk.

Read More

Miért írok blogot?

 Napok óta töröm a fejem, vajon miért blogolok (mások miért írnak blogot) mi ezzel a célunk? Orsi már  párszor kifejtette a témával kapcsolatosan a véleményét, ami egyfelől szubjektív, másrészről kifejezetten önmagára vonatkoztatott vélemény. Ő ugyanis nem kedveli ezt a kitárulkozási formát ( igazán semmilyen formában nem hajlandó önként megnyílni, nagyjából kiprovokálni lehet, de ez sem minden esetben szerencsés ).
 Tehát a kérdés adott. A következő válaszok jöhetnek szóba:
-Exhibicionizmus
-Önmegvalósítás
-Kapcsolat rendszerek kiépítése
-A kapcsolat rendszer kontroll igénye
Nos, igen van bennem némi exhibicionizmus, de erre, csak mostanában jöttem rá. Nagyon valószínű, hogy maga a blog írás hozta ki belőlem. Ennek következménye az önmegvalósításra kialakult hajlam, és ez vonzza azt, hogy csak akkor működik az önmegvalósítás, ha van befogadó réteg, tehát szükséges a kapcsolat rendszer építése. Ez utóbbira míg élünk szükségünk van, csak a kiépítési formák változtak meg az internet adta lehetőségekkel. A kontrollra való igény, az nem más mint, hogy ne pusztán monológ legyen a blogunk. Szükséges minden vélemény, kritika és természetesen mindenkinek jól esik a dicséret. Ezekre minden szempontból lehetőséget biztosít minden blog. Ha egy blogot látogatnak, de nem írnak kommenteket akkor vagy nem érdekes a bejegyzés, vagy nem olvasmányos. Ha nincs látogatottság, akkor a kapcsolatrendszer hiányzik.
  Ezen a ponton jelenik meg ismét a kérdés miért írok blogot? Egy ideig azt gondoltam, ha a gyerekeimről a családomról posztolok akkor átadok valamit az ismeretségi körömnek rólunk. Biztos így van. De sajnos manapság vagy nincs idő, az ilyen újszerű információk megszerzésére, vagy készségek hiányában nem jutunk hozzá. Ezek ellenére van sok ismerősöm aki a facebook előtt tölti fél életét, de arra nincs ideje, hogy valódi, értékes tartalmakat olvasson. Ott persze posztol, dehát nem túl komoly tudást igénylő dolog, néhány ismerős megjelölése, és a számára megfelelő tartalmat biztosító web oldal like-olása. Viszont az tagadhatatlan, hogy kiváló módja a kapcsolatrendszer kiépítésének. Csak hasznosítani kéne tudni!
Arra jöttem rá, hogy ez a spontán önkifejezési forma, amit blognak nevezünk szükségletemmé vált és várom azt az időt amikor távolságoktól és ismeretségektől függetlenül köszönhetjük meg egymás balogjaiban azt, hogy megosztotta velünk élete egy pillanatát (fotókkal, videókkal), érzelmi állapotát, gondolatait. Erre már minden adott, csak hát mégsem történik meg. Legalábbis itt az én blogomban. Azt hiszem, hogy ez a cél, ami mindig odarángat a klaviatúrához. Egyszer biztos elérem.

Read More