Küzdelmes hét története

 Ott kezdeném, ahol utoljára abba hagytam, a derekam fájdalmánál. Szóval ahogy telt az idő, a fájdalmaim csak nem múltak és akkor jött Szilvike pénteki ballagása. Borzalmas forró délután rikító, kápráztató napsütésben az iskola udvarán. A bevonulás pontosan telibe a nappal szemben, úgyhogy a nagy tömegben erős szembe fényben, egyetlen értelmes fotót sem tudtam összehozni. Itt szeretném megjegyezni, hogy olyan fájdalommal küzdöttem, hogy a hányinger keringett mindeközben.

A ballagás után elmentünk Szilvi.
tiszteletére rendezett bulira és mivel nem éreztem valami túl jól magam, Attila (Orsi unokabátyja) aki nem kis termetű ember, azt gondolta, hogy kirántja a derekamat.

 Ez olyannyira sikerült is, hogy az este hátra levő részében, (lehet, hogy az a kis pálinka is segített, amit megittunk) már elviselhető volt a gyötrelmem. No de a következő két napban már nem a derekam fájdalma okozott gondokat, hanem igen komoly mellkasi szúró fájdalom kezdte átvenni a rossz közérzetemért a felelősséget. Szombaton pihentem otthon, de vasárnap az apósom szülinapját ünnepeltük egy kerti party-n. Ez egy meglepetés party volt ami igen jól sikerült.

Ezt a fotót a meglepetés Party előtt készítettem.

A meglepetés pillanatai

Szülinapi csoport kép

Na de jött a hétfő, majd a kedd amikor is a mellkasomban lévő szúró érzés mellé társult a magas láz. Ez volt az a pillanat amikor úgy döntöttem, hogy elmegyek az orvoshoz. El is meséltem mindent töviről-hegyire, elmondtam, hogy szeretném meg röntgeneztetni a mellkasomat, mert félek, hogy Attila, amikor kimozdította a derekamat, véletlenül eltörhette, vagy elrepeszthette a bordámat. Annak rendje és módja szerint el is készült az RTG. A háziorvosom rögtön mondta is, hogy nincs borda törésem viszont igen nagy baloldali tüdőgyulladásom van. Tehát a derekam azt jelezte, hogy valami betegségem lesz majd kicsivel később lett is. Én már gyógyulóban vagyok viszont cseppike kis fiam Bence, péntekre lebetegedett, hányt, lelassult, aludt. Másnapra láz, egész napos alvás...
Ismét orvos látogatás, ügyelet, majd nagyon rövid időn belül a Heim Pál Gyermekkórház sebészetén kötött ki a mi kis kincsünk. Vakbél gyulladás, azonnal műtét. Most vasárnap, már túl vagyunk egy nehéz éjszakán. Meg kezdődött a műtét utáni kezelés. Egyenlőre nagyon fáj a hasikája és még van láza. Reméljük nem lesz semmi szövődménye a történetnek.Én meg abban reménykedek, hogy itt véget ér a betegség, kórház stb...
Jó lenne, ha meg kezdhetnénk a valódi vakációzást!

Read More

Események az elmúlt hónapból

Zsolti és Szasza énekel
(hála Istennek rólam
sem fénykép, sem videó nem készült)

Annyi minden történt az elmúlt néhány héten, hogy azt sem tudom, hol kezdjem. Volt néhány családi összejövetel amin olyan jól éreztük magunkat, hogy még a buli alatt megígértem, hogy blog posztolok róla.
  Akkor talán induljunk ki innen. Orsi unokabátyjáéknál egy pár hete, talán az első tavasziasnak mondható napon, bográcsozásra voltunk hivatalosak. Nos, ezen a napon nem készült túl sok fotó, (rám nem jellemző módon) ugyanis Orsi kb. dél tájt elment Évával a gyermekeinkért a Nagyszülőkhöz.
Gyula és én magunkra maradtunk a bográcsozás és a beszélgetés nők nélküli szabadságával. Ebből adódik, hogy nagyon rövid idő alatt (egyes legendák szerint) megittunk ketten egy liter jófajta ágyas pálinkát. Ezek után hiába ettem én a fantasztikusra sikerült körömpörköltből, már oly sok volt az alkohol szintem, hogy mire a csajok megérkeztek a gyerekekkel nekünk kettőnknek már csak annyi maradt a buliból hátra, hogy mentünk pihizni. Mondanom sem kell, hogy akkorát aludtam, hogy amikor kora este Orsi felébresztett, azt sem tudtam, hol vagyok.
   Kicsivel később szintén Ide voltunk hivatalosak születésnapozásra.
Na ezen a bulin már nem ütöttük ki magunkat, sőt remekül szórakoztunk. A történet lényege, hogy az ünnepelt a YouTube-ról indítgatott olyan zenéket aminek olvasható a szövege, így hát énekelt, majd énekeltünk együtt. Én egy kicsit gátlásos vagyok, és nincs is túl jó hangom, viszont ha egyedül vagyok sokszor magam is énekelgetek. De mások előtt nem igazán teszem (nem szeretek idegesíteni senkit a hamis ének hangommal), de ezen a napon valahogy sikerült levetkőzni a gátlásaimat. Gyakorlatilag végig énekeltük a délutánt. De természetesen a fiatal generáció dominált!
    A következő házibuli nálunk volt és akkor is jól szórakoztunk, ugyanis vettünk egy új társasjátékot aminek a neve az, hogy mIZÉria. Kiváló szórakoztató szójáték, ajánlom figyelmébe mindenkinek. Ezen a napon Orsi legidősebb unoka testvére és családja járt nálunk.

Végül jött Gábor ballagása. Alig tudtam jó fotót készíteni a ballagóról. Ahogy az lenni szokott... A tömeg, mire megpillantottam Gábort, addigra már más is előtte, vagy épp én ellőttem állt. Arról nem beszélve, hogy amikor lencsevégre kaptam, akkor olyan arcot vágott, hogy szinte minden kedvem elment a fotózástól. Az alábbi fotók ezen esemény talán legjobb pillanatai.

Éva és Gábor

Orsi Gábor és Én

Gábor a Ballagó

Mama és Móni

Csaba, Attila, Orsi

Gábor és a Húga, Andi

Gábor és Zsolti

Ha minden igaz a lufi mögött van Gábor :-)

Read More