A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fotóblogger. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fotóblogger. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. augusztus 27., kedd

Kicsit beleszerettem a HDR fotózásba

 Tisztában vagyok vele, hogy ezen próbálkozásaim még nem olyanok mint az interneten a HDR hastag alatt található képek nagy-többsége, de kérlek vegyétek pozitívan az igyekezetemet.
:-)
  Nagyon sok fotót néztem meg ebben a témában, jobbnál-jobbakat. Hatalmas terület, rengeteg ötlettel, lehetőséggel. Ez egy hihetetlen kreatív technika, amihez renget anyagot lehet találni a világhálón. Éppen azért mert olyan sokféle fotó állítható össze, nehéz az első próbálkozásoknál már egyénit, kimagaslót alkotni. No de valahol muszáj elkezdeni.
  Nekem az alábbi fotóim az első próbálkozásaim. Mindegyik három expozíciós HDR, melyeket a Canon EOS 1100D gépemmel készítettem és pc-n utómunkáltam.


Fóti Nagytemplom
Fisheye effektussal a Veresegyházi-tó

Erdőkertes, vasútállomásról fotózva

Erdőkertes Fő út, a benzinkút mellett

Napraforgótábla a domb oldalában

Erdőkertes és Vácegres közötti gerincről fotóztam

A házunk. Ez a legelső HDR próbálkozásom. Nem állványról három expóval.

ivacsi-tó


2013. június 23., vasárnap

Küzdelmes hét története

 Ott kezdeném, ahol utoljára abba hagytam, a derekam fájdalmánál. Szóval ahogy telt az idő, a fájdalmaim csak nem múltak és akkor jött Szilvike pénteki ballagása. Borzalmas forró délután rikító, kápráztató napsütésben az iskola udvarán. A bevonulás pontosan telibe a nappal szemben, úgyhogy a nagy tömegben erős szembe fényben, egyetlen értelmes fotót sem tudtam összehozni. Itt szeretném megjegyezni, hogy olyan fájdalommal küzdöttem, hogy a hányinger keringett mindeközben.


A ballagás után elmentünk Szilvi.
tiszteletére rendezett bulira és mivel nem éreztem valami túl jól magam, Attila (Orsi unokabátyja) aki nem kis termetű ember, azt gondolta, hogy kirántja a derekamat.

 Ez olyannyira sikerült is, hogy az este hátra levő részében, (lehet, hogy az a kis pálinka is segített, amit megittunk) már elviselhető volt a gyötrelmem. No de a következő két napban már nem a derekam fájdalma okozott gondokat, hanem igen komoly mellkasi szúró fájdalom kezdte átvenni a rossz közérzetemért a felelősséget. Szombaton pihentem otthon, de vasárnap az apósom szülinapját ünnepeltük egy kerti party-n. Ez egy meglepetés party volt ami igen jól sikerült.
Ezt a fotót a meglepetés Party előtt készítettem.
A meglepetés pillanatai
Szülinapi csoport kép
Na de jött a hétfő, majd a kedd amikor is a mellkasomban lévő szúró érzés mellé társult a magas láz. Ez volt az a pillanat amikor úgy döntöttem, hogy elmegyek az orvoshoz. El is meséltem mindent töviről-hegyire, elmondtam, hogy szeretném meg röntgeneztetni a mellkasomat, mert félek, hogy Attila, amikor kimozdította a derekamat, véletlenül eltörhette, vagy elrepeszthette a bordámat. Annak rendje és módja szerint el is készült az RTG. A háziorvosom rögtön mondta is, hogy nincs borda törésem viszont igen nagy baloldali tüdőgyulladásom van. Tehát a derekam azt jelezte, hogy valami betegségem lesz majd kicsivel később lett is. Én már gyógyulóban vagyok viszont cseppike kis fiam Bence, péntekre lebetegedett, hányt, lelassult, aludt. Másnapra láz, egész napos alvás...
Ismét orvos látogatás, ügyelet, majd nagyon rövid időn belül a Heim Pál Gyermekkórház sebészetén kötött ki a mi kis kincsünk. Vakbél gyulladás, azonnal műtét. Most vasárnap, már túl vagyunk egy nehéz éjszakán. Meg kezdődött a műtét utáni kezelés. Egyenlőre nagyon fáj a hasikája és még van láza. Reméljük nem lesz semmi szövődménye a történetnek.Én meg abban reménykedek, hogy itt véget ér a betegség, kórház stb...
Jó lenne, ha meg kezdhetnénk a valódi vakációzást!

2013. június 9., vasárnap

Belvárosi fesztivál

   Ma reggel bementünk a városba, hogy a gyerekekkel sétáljunk, szórakozzunk egyet a belvárosi fesztiválon. Kicsit lekéstük a Halász Judit koncertet a Szabadság téren, de azért az utolsó 4-5 számot még végig tudtuk hallgatni.

    Ez volt az amit nem kellett volna! Valahogyan úgy sikerült Bencit a nyakamba vennem, hogy alig egy órával később borzalmasan elkezdett fájni a derekam. Ez van, délutánra már addig jutott a dolog, hogy anyunál fájdalom csillapítót kellet kérnem, pedig nem szoktam gyógyszerezni magam.
   Na szóval a koncert után meg néztünk a téren egy akrobatikus kosárlabda show-t, ami nekem nagyon tetszett! Hihetetlen ügyes fiatalok nagyon színvonalas műsort tartottak.




    Innen átsétáltunk az Erzsébet térhez, hogy megnézzük a Budapest Eye, nevezetű Óriás kereket.





Majd ezek után lementünk a Duna pesti rakpartjához, vízállást nézni és fotózni! Döbbenetes látvány volt! Annyi ember nézte a Dunát, amennyi augusztus 20.-án a tisztavatás után sétálgatni szokott itt a parton.





  Vissza sétáltunk az autónkhoz és én nagyon boldog voltam, hogy indulhatunk haza, mert ekkor már nagyon fájt a derekam. Viszont most, hogy lassan a post-om végéhez érek, szerencsére, (no meg a fájdalom csillapító hatására) már azt hiszem túl vagyok rajta. Remélem holnap reggel amikor felkelek, ugyan ezt tudom majd mondani.

2013. június 8., szombat

Nyári eső



Nyári eső a kertünkben
Rakoncátlan szélgyerek
égi tónál tekereg.
Unatkozik, s unalmában
mireg-morog, kesereg.

Arra sétál felhőcske.
Orra búbján szeplőcske.
Szél csúfolja, megfricskázza,
csak akkor old kereket.
Szegény felhő sírdogál,
fájó könnye hulldogál.
Szikkadt földre lepereg;
nyári eső csepereg.