A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Canoneos1100D. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Canoneos1100D. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. október 26., szombat

41 éves lettem


„Szeretem a ködöt, amely eltakar, és egyedül lehetek benne. Szeretem a ködöt, mert csend van benne, mint egy idegen országban, amelynek lakója a magány, királya pedig az álom. Szeretem a ködöt, mert túl rajta zsongó jólét, meleg kályha, ölelésre tárt karok és mesék vannak, melyek talán valóra válnak. Szeretem a ködöt, mert eltakarja a múltat, a jövőt, és a jelen is olyan homályos benne, hogy talán nem is igaz. Olyan kevesen szeretik a ködöt, és olyan kevesen találkozunk benne, de akik találkozunk, nemcsak a ködöt, de egymást is szeretjük. A ködnek anyja a völgy, apja a hegy, sírásója a szél, és siratója a napsugár. A külországi ködöt nem ismerem. Ott talán a hegyeken is megterem, de nálunk jobbára a völgyek teknőjében születik - néha már nyáron -, és csak akkor megy apjához látogatóba, ha nagyra nőtt. De ekkor már rendesen november van.”

/ Fekete István /

2013. október 12., szombat

Bokeh a kertben

Nagyon régen óta imádom ezt a háttér illetve előtér ábrázolási módot. Nagyon sokféle színű, rajzolatú, élességű bokeh-s fotót lehet találni a neten. Amikor én ilyent találok mindig meg állok és csodálom. Szinte minden fotót elvarázsol. Egy egyszerű téma is lehet csodálatos, színpompás, csillogó... de a sokat mondó, elgondolkodtató képek között is találtam olyant ami a bokeh által még érdekesebb, figyelmet követelővé vált. Persze nem mindig és nem mindenhol jön össze, és nem is illik mindenhova de én ha csak egy kis lehetőséget látok rá addig helyezkedek amíg a szög, a fények és minden együtt nem lesz egy fény gömbökkel, fény gyöngyökkel teli rakott elő vagy háttér ábrázolódással érdekessé varázsolt fotóhoz.





2013. október 1., kedd

Pusztujka az őszi virágon




Szuhanics Albert: Az őszi légy

A légy legyengül ősszel,       
e röpködő hőssel
te nem találkozol.
A légyzümmögés oda,
már elbújt, de hova?
Hol gémberedett testtel,
reszket, s nem keres fel
tégedet, bár cukros az ételed.
A légy most félti életét,
tudja, hogy nem fürge légy
ez időtájt őkelme,
felfogja a légyelme,
ha lépre megy az édesen,
megfizetne véresen
míg megszállná krémesed,
vagy beköpné rétesed,
felkaphatod légycsapód,
s lapos lenne hamar,
mit falról le nem kapar
ember erős körme.
Jó lenne egy körte,
kóstolgatni körbe -
éhét így sírja el,
ez a bús légykebel.
Lefogyott és gyenge
az őszi legyecske.
Nem szemtelen, van szeme,
eme nagy összetett,
nem mint e kis szösszenet,
mit ide leírtam.
Te kis légy, nyugton légy,
elbújva maradj még!
Mert ha kegyeskedsz,
s elő legyeskedsz,
én lészek légyölő,
mint ama galóca.
Alattad a lóca,
én rögvest megöllek
bele is döngöllek!
Hát ne kérdezd szép e,
az őszi légy vége!





2013. szeptember 24., kedd

Motorsport fotózás

  Ma délután azt találtam ki, hogy kimegyünk a gyerekeimmel fotótémát keresni a három-ház utca mögötti hatalmas dűnés területre. Ide. Itt ugyanis szinte mindig van téma. Az időjárás noha kellemes hőmérsékletű volt, az ég borús és hideg színű.
  Csalódás viszont nem ért, mivel egy öt főből álló 8-10 éves gyermekek alkotta motocross csapat tartott a dűnéken edzést. Az egyik apuka volt olyan kedves és nem csak, hogy megengedte, hogy fotózzam ezeket a remek kis srácokat, de még kifejezetten irányított is, hogy honnan fotózzak. Ilyen mozgó témát még soha nem fényképeztem, ezért bár nagyon élvezetes volt a kis száguldó ördögök között kattintgatni, sajnos erre a témára még nagyon nem voltam felkészülve. Olyannyira tetszett ez az este, hogy utána fogok nézni a mozgó témák fotózásának a leírásai között. Addig is megosztanám mai termésemet, persze csak azokat amik (úgy ahogy) sikerültek.















2013. szeptember 21., szombat

XIII. Közép-Európai Gőzmozdony Grand Prix

   Reggel kicsit borús, szeles, tipikus őszies időre keltünk. Orsi jó előre betervezte ezt a mai napi programot, aminek én nagyon örültem és vártam. A Vasúttörténeti parkba mentünk és természetesen Orsi leginkább rám gondolt amikor ide a jegyeket megvette, hiszen remek fotó téma. Nem tudom, hogy a gyermekeim számára mennyire volt érdekes látnivaló (idővel kiderül), én teljesen odáig voltam ...
  Nagyusnak a szülinapját sajnos kicsit kutyafuttában tartottuk, meg (összemostuk a vasutas programot és a szülinapot) amiért remélem nem fog neheztelni.
Sajnos mire indulnunk kellett haza addigra lett szép idő de ettől függetlenül sikerült néhány jó fotót készítenem.



HDR








2013. augusztus 27., kedd

Kicsit beleszerettem a HDR fotózásba

 Tisztában vagyok vele, hogy ezen próbálkozásaim még nem olyanok mint az interneten a HDR hastag alatt található képek nagy-többsége, de kérlek vegyétek pozitívan az igyekezetemet.
:-)
  Nagyon sok fotót néztem meg ebben a témában, jobbnál-jobbakat. Hatalmas terület, rengeteg ötlettel, lehetőséggel. Ez egy hihetetlen kreatív technika, amihez renget anyagot lehet találni a világhálón. Éppen azért mert olyan sokféle fotó állítható össze, nehéz az első próbálkozásoknál már egyénit, kimagaslót alkotni. No de valahol muszáj elkezdeni.
  Nekem az alábbi fotóim az első próbálkozásaim. Mindegyik három expozíciós HDR, melyeket a Canon EOS 1100D gépemmel készítettem és pc-n utómunkáltam.


Fóti Nagytemplom
Fisheye effektussal a Veresegyházi-tó

Erdőkertes, vasútállomásról fotózva

Erdőkertes Fő út, a benzinkút mellett

Napraforgótábla a domb oldalában

Erdőkertes és Vácegres közötti gerincről fotóztam

A házunk. Ez a legelső HDR próbálkozásom. Nem állványról három expóval.

ivacsi-tó


2013. június 11., kedd

Bogaras fotós

   Az első digitális fényképezőgépem megvásárlása óta szerelmese vagyok a bogaras fotóknak. Igen, én is a bogarasok társaságába tartozom, pedig csak akkor viselem el az ízeltlábúakat és társait, ha fotógép van a kezemben. Régen mikor az Indafotón, először láttam WadWanda Szender fotóját, arról álmodoztam, hogy egyszer majd, csak meglátogatja a kertemet egy ilyen szépséges kis kolibri bogár, és akkor majd nekem is lesz ilyen fotóm.  Azóta pár alkalommal tiszteletét tette virágaim között, de vagy nem tudtam lefotózni, vagy nem volt kéznél a gépem.
   De ma eljött a pillanat és bár nem vagyok elégedett a fotómmal, (ez a csodás kis teremtmény hihetetlen gyorsan változtat pozíciót) viszont legalább meg van az első, amit majd biztos fog még néhány követni. 


Kacsafarkú szender
   Miközben megpróbáltam lencsevégre kapni, készítettem még néhány fotót. Alább ezeket láthatjátok.

Ő szintén egy a kolibri bogarak családjába tartozó, a Kacsafarkú szendertől valamiivel kisebb bogárka. 
   Ezt a két fotómat a szerencsémnek köszönhetem, ugyanis éppen beállítgatásokat végeztem a gépen amikor pont a kép közepébe belibbent ez a kis zümi. Fordult egyet-kettőt egy helyben , hagyta, hogy kattintsak, majd zsupsz elillant.








   Végezetül egy ellenfényben fotózott szeder képpel hagytam abba a fotózást a kertemben.


2013. június 8., szombat

Nyári eső



Nyári eső a kertünkben
Rakoncátlan szélgyerek
égi tónál tekereg.
Unatkozik, s unalmában
mireg-morog, kesereg.

Arra sétál felhőcske.
Orra búbján szeplőcske.
Szél csúfolja, megfricskázza,
csak akkor old kereket.
Szegény felhő sírdogál,
fájó könnye hulldogál.
Szikkadt földre lepereg;
nyári eső csepereg.