Ma csak úgy "spontán, véletlen" módon összefutottunk a Pólus Center Pláza Mikulásával. Borzalmasan sokan voltak ma ebben a bevásárló központban és nekem pedig a tériszony mellett van még egy fóbiám, ez a tömeg iszony. Orsi és Eszter délelőtt az iskolai szakkőr keretében bakancsos túrán Mikulást kerestek a veresegyházi tó nádasában és jól elfáradtak.
Talán éppen ezért fordulhatott úgy, hogy leültek a butiksorok utcáján egy padra. Még egy perc sem telt el máris, mintha varázslat történt volna, a tömegből lassan de nagyon céltudatosan közelített a Pláza Mikulása. Rögvest meg is kérdezte, hogy mivel ő igen fáradt leülhet-e Eszter mellé a padra. Természetesen kislányom nem az a visszahúzódó típus, ezért illedelmesen helyet engedett a Piros ruhás, nagy szakállú, öreg úrnak.
Hiszen jól tudta tőle bizony lehet édességet kapni, mi viszont jól tudjuk, hogy Eszter annak nem tud ellenállni.
Talán éppen ezért fordulhatott úgy, hogy leültek a butiksorok utcáján egy padra. Még egy perc sem telt el máris, mintha varázslat történt volna, a tömegből lassan de nagyon céltudatosan közelített a Pláza Mikulása. Rögvest meg is kérdezte, hogy mivel ő igen fáradt leülhet-e Eszter mellé a padra. Természetesen kislányom nem az a visszahúzódó típus, ezért illedelmesen helyet engedett a Piros ruhás, nagy szakállú, öreg úrnak.
Hiszen jól tudta tőle bizony lehet édességet kapni, mi viszont jól tudjuk, hogy Eszter annak nem tud ellenállni.
