Ponty vadászaton

.... Még szerencse, hogy hétfő reggel ilyen kevesen jönnek ki az Ordas tóra. Alig vannak rajtunk kívül. Öcsi első dobása után kicsivel máris kapás. Ez még nem akadt, semmi gond, ő ugyanis borzalmas nagy szakértelemmel, igazít valamit a szereléken, talán mormog valamit az orra alatt, és már készül is a következő csatára a halakkal. egyszer csak nekem is megszólal csipogó hangon kapást jelezve az úszóm! Valami nem stimmel az úszó nem jelezi a kapást csipogva! De csak nem adja fel újra és újra csipog. Hirtelen tudatomra ébredek és ki kapcsolom az ébresztést a telefonomon. Kicsit nehezen, de annál nagyobb kedvel, kelek fel az ágyamból és elindulok a konyhába kávét főzni. Kávézásom közepette azon gondolkoztam, vajon az éhes disznó makkal álmodik esete történt meg velem, vagy előre megálmodtam egy jó horgászatot.
    Nos a tó valóban üres volt reggel mikor oda értünk és tényleg ott foglalhattunk helyet ahol csak akartunk. Természetesen az első pontyot ( mint majdnem mindig ) Öcsi szákolta. Sorra jöttek a kapások. De mire a nap elkezdett égetni, a halak lendülete is alább hagyott. Horgászatunk rengeteg kapást és elég sok fogást eredményezett. Némi csalódást pusztán az okozott, ( nem komoly mértékűt ) hogy három méterre tőlünk jobbra két kolléga reggeltől estig betegre fogták magukat a szó szoros értelmében! Ilyenkor pusztán csak azért bosszankodhatunk, hogy mi voltunk kint a leghamarabb a tavon és akár oda is ülhettünk volna ahova ők. De nem tettük, így nem is mi nyertük a meg nem hirdetett versenyt. Viszont panaszra nekünk sincs okunk. Én délután négy óra környékére tettem azt az időpontot amikor nekem beindul a horgászat. Nem is nagyon tévedtem. Ez időtájt nagyjából egymás után négy (kapitálisnak nem mondható) potykát fogtam. Ideje volt, mert mind ezidáig viszont semmit nem fogtam. Ellenben rokonságom összes tagja ki csak a tavon velünk volt, mind túl volt már néhány pontyon. Délután szinte egymást követték a kapások, nem jött minden össze, de azért kellemes és szép napot zártunk. Sokadjára dicsérem az Ordas Tavat, de hát ami jó az jó!

 

 Rólam is készült fotó csak azt sajnos ( de értelem szerűen ) én nem tudtam készíteni, ezért ha majd megkapom őket, ezalatt a pár sor alatt lesznek láthatóak.

:-)

Read More

Szép növény, de milyen?

Sziasztok bloggerek, segítsetek nekem! Tavasszal vettünk egy futónövényt amit annak rendje és módja szerint ki is ültettünk a kertünk teraszán egy nagy ládába. Valószínűleg pont a neki megfelelő virágföldbe és a számára legmegfelelőbb helyre sikerült elhelyezni, mert április óta folyamatosan, megállás nélkül virágzik. Ebből kifolyólag nagyon megszerettük. Csak éppen az a bökkenő, hogy nem tudjuk, a növény nevét. Ebből adódik, hogy még utána sem tudunk olvasni, annak, hogy az Ősz beköszöntével mi a teendőnk, ugyanis nagyon szeretnénk, ha jövőre is ugyan így végig virágozná nekünk a nyarat!

Figyelem! Aki bármilyen információval tud szolgálni a fotón látható virágzó növényről, az haladéktalanul tegye meg, hogy a blog alján lévő megjegyzésrovatban leírja. Mindenkinek előre is köszönöm!

Read More

Beindúlt a Nyár

  Régen írtam, viszont az elmúlt három hét rengeteg nyári eseményt hozott, ezért eljött az idő. Gyerekeim legnagyobb örömére a húgomék legidősebb fia nálunk nyaral. Csabiért  elmentünk Zalába és rengeteg programot ígértünk neki, aminek egy nagy részén már túl vagyunk. Nem feltétlen időrendi sorrendben de mindenképpen rengeteg fotóval illusztrálva mutatom meg az eddigi eseményeket.
  Ott kezdeném, hogy mire az én két gyermekem hazajöttek ( Bogár papánál voltak két hétig ) feltöltöttem a kerti medencénket. Nagyon szép igazi meleg nyári napsütéses hetek voltak, így gyorsan felmelegedett a medence vize.

 Rengeteg pancsolás, ugrálás napozás eredménye, hogy nagyon szép egészséges színt szereztek gyerekeink. Csabó is végre levetkőzte lepedő fehér színét. Kezdetben kicsit bátortalanul mozgott a vízben de nagyon gyorsan hozzászokott, és felszabadult.

  Amikor csak időnk engedte mentünk valahova. Minden nap voltunk cukrászdában fagyizni. A délelőtti erős napsütést természetesen nem a napon töltöttük ( egyébként sem lehetett elviselni  ). Nekem és Orsinak az első héten dolgozni kellett, ezért Csabó a mamával és papával töltötte ideje nagy részét.

 Viszont attól a naptól, hogy mind a ketten szabira mentünk nem volt megállás. Jöttek a programok és még mindig van betervezett program hátra, hiszen Orsi a héten még végig szabin van, csak nekem kellett mától dolgozni menni. Az egyik napon bevonatoztunk a West End-be mozizni. A szomszédomékkal együtt megnéztük a Transformers 3-at. Nekem és a gyerekeknek  nagyon tetszett. Orsi és Bence a Micimackót nézték meg mivel a Bencinek még nem igazán való a Transformers, (valójában Bazsinak, Csabónak és Eszternek sem igazán, de a fiúk nagyon megakarták nézni).

Természetesen nem maradhatott el a west endben  a Burgerkingezés ahol a gyerek menü játékajándéka Transformers robotok voltak -itt hívom fel mindenki figyelmét, halálosan idegesítő hangot adnak ki ezek a játékok, ezért javaslom, hogy rövid idő után tüntessük el :-) !!!

  Voltunk a Pál-völgyi Cseppkőbarlangban. Nekem ez volt a legnagyobb élmény. Én ugyanis még soha nem jártam benne. Gyerekeink is nagyon élvezték. Volt benne egy tyúk létra ami igen nagy mélységből vezetett fel a barlang egy másik szintjére. Látnotok kellett volna mennyire élvezték a gyerekek!

 A barlangban állandó 10,5 c-fok van amikor a 36 c fokos déli napsütésből bementünk az a 45 perces túra maga volt a felfrissülés.Péntek délután elmentünk a veresegyházi Medve otthonba, ahol mi már sokszor jártunk, viszont Csabó még soha. Azt gondolom neki is tetszett. Péntekenként a medve parkban lévő étteremben 50%-os kedvezménnyel lehet vacsorázni, így hát csaptunk egy nagy vacsizást. Mindenki jól bekajált este semmi gond nem volt az alvással.

 Ma reggel elmentünk Vácra a Duna partra, sétáltunk Vác főterén. A parton több játszóteret is kipróbáltunk. Az egyik helyen volt egy nagy drótkötél pálya amin nagyon messzire el lehetett siklani. Sajnos már éppen haza kellett indulnunk amikor ezt megtaláltuk. Alig tudtunk innen elindulni. Nekem éjszakás műszakom van ezen a héten végig ezért siettünk haza, hogy még egy kicsit tudjak aludni. Holnap jön a Csodák palotája, holnap után a Vácrátóti arborétum. Ha az időjósoknak lehet hinni, akkor egy kicsit kevesebb napsütés lesz a következő néhány napon, így könnyebb, elviselhetőbb lesz az a pár kirándulás ami hátra van Csabi hazautazásáig.

 

 

Read More

Horgásztunk

  Vasárnap reggel kimentünk horgászni az az Ordasra. Előre meg beszéltük, hogy ha esni fog az eső nem megyünk. Nos, nem hogy nem esett az eső, de pulyka vörösre égtek azon testfelületeim amik szabadon voltak. Tehát az időjárás nem nagyon szólt közbe. Négyesben mentünk Attila, Öcsi, Éva és én. Reggel nyitásnál gyakorlatilag az elsők voltunk. Kiváló helyet tudtunk lefoglalni és nem is kellett sokat várni az első halacskára. Öcsi nem sokat teketóriázott, elsőként egy nem túl nagy Tok halacskával rajtolt. Ekkor még nem sejtettük, hogy nekünk mennyire gyengén fog menni a horgászás. Attila reggelről még feszegette a verseny lehetőségét, ami valami oknál fogva (vagy mert Öcsi téthez akarta kötni, vagy mert érezte, hogy nem fog menni ) végül nem kezdődött el. Így kevésbé fájdalmas az a már-már megalázó vereség amit Öcsi mért ránk. A nap végére Attila két nem túl nagy fogással, Éva szintén, jómagam négy halacskával olyan mértékben elmaradtunk Öcsi fogásaitól melyet, saját bevallása szerint is a tizedik hal után már nem is számolt. Mi sem. Azt is mondhatnám, hogy nagyzol, de sajnos (természetesen nem sajnálom annyira, hiszen én több-kevésbé oda dobáltam ahova Öcsi, ezért is lehet, hogy a megtisztelő második helyet szereztem meg) végig mellette horgásztam így kénytelen voltam végig nézni minden egyes fárasztását. Szörnyű, hogy mennyire érezte ezen a napon a vizet. Természetesen csodálatos nap volt. Igaz most nem a nagy méretű pontyok napja volt, összesítésben valószínűleg a tavon mi négyen lehettünk a legeredményesebbek. Remélem lesz még alkalmam ilyen, vagy ennél jobb horgász élményt megélni az idén, hiszen talán még csak most kezdődik a szezon.

Read More

Közlekedési baleset

  Tegnap történt, hogy egy kismadár (kollégám szerint egy csuszka) valószínűleg nekirepült a munkahelyünk feletti emeleten az ablaknak, majd zuhanó repülés illetve csak simán zuhanásban, puffanva landolt a betonon. Ez mind a szemünk láttára történt, ezért gyorsan felkaptuk megnéztük, hogy eltörte valamije. Szerencsére semmi komolyabb sérülést nem szenvedett. Adtunk neki inni és letettük a kertbe a növények közé. Láthatóan nem tudta, hogy hol van és hogy mi történt vele, ezért csak ücsörgött a földön. Kihasználtam ezt a tétlenségét a kismadárnak és készítettem néhány fotót, amit kedvesen tűrt. Jó néhány percig pihent még, majd egyszer csak felröppent és odébb állt.Viszlát kis madárka, máskor jobban vigyázz, mert a macskák nem tétováznak és rögtön elkapnak.
  Azt hiszem ezt hívják szerencsés kimenetelű balesetnek.

Read More

Események az elmúlt hónapból

Zsolti és Szasza énekel
(hála Istennek rólam
sem fénykép, sem videó nem készült)

Annyi minden történt az elmúlt néhány héten, hogy azt sem tudom, hol kezdjem. Volt néhány családi összejövetel amin olyan jól éreztük magunkat, hogy még a buli alatt megígértem, hogy blog posztolok róla.
  Akkor talán induljunk ki innen. Orsi unokabátyjáéknál egy pár hete, talán az első tavasziasnak mondható napon, bográcsozásra voltunk hivatalosak. Nos, ezen a napon nem készült túl sok fotó, (rám nem jellemző módon) ugyanis Orsi kb. dél tájt elment Évával a gyermekeinkért a Nagyszülőkhöz.
Gyula és én magunkra maradtunk a bográcsozás és a beszélgetés nők nélküli szabadságával. Ebből adódik, hogy nagyon rövid idő alatt (egyes legendák szerint) megittunk ketten egy liter jófajta ágyas pálinkát. Ezek után hiába ettem én a fantasztikusra sikerült körömpörköltből, már oly sok volt az alkohol szintem, hogy mire a csajok megérkeztek a gyerekekkel nekünk kettőnknek már csak annyi maradt a buliból hátra, hogy mentünk pihizni. Mondanom sem kell, hogy akkorát aludtam, hogy amikor kora este Orsi felébresztett, azt sem tudtam, hol vagyok.
   Kicsivel később szintén Ide voltunk hivatalosak születésnapozásra.
Na ezen a bulin már nem ütöttük ki magunkat, sőt remekül szórakoztunk. A történet lényege, hogy az ünnepelt a YouTube-ról indítgatott olyan zenéket aminek olvasható a szövege, így hát énekelt, majd énekeltünk együtt. Én egy kicsit gátlásos vagyok, és nincs is túl jó hangom, viszont ha egyedül vagyok sokszor magam is énekelgetek. De mások előtt nem igazán teszem (nem szeretek idegesíteni senkit a hamis ének hangommal), de ezen a napon valahogy sikerült levetkőzni a gátlásaimat. Gyakorlatilag végig énekeltük a délutánt. De természetesen a fiatal generáció dominált!
    A következő házibuli nálunk volt és akkor is jól szórakoztunk, ugyanis vettünk egy új társasjátékot aminek a neve az, hogy mIZÉria. Kiváló szórakoztató szójáték, ajánlom figyelmébe mindenkinek. Ezen a napon Orsi legidősebb unoka testvére és családja járt nálunk.

Végül jött Gábor ballagása. Alig tudtam jó fotót készíteni a ballagóról. Ahogy az lenni szokott... A tömeg, mire megpillantottam Gábort, addigra már más is előtte, vagy épp én ellőttem állt. Arról nem beszélve, hogy amikor lencsevégre kaptam, akkor olyan arcot vágott, hogy szinte minden kedvem elment a fotózástól. Az alábbi fotók ezen esemény talán legjobb pillanatai.

Éva és Gábor

Orsi Gábor és Én

Gábor a Ballagó

Mama és Móni

Csaba, Attila, Orsi

Gábor és a Húga, Andi

Gábor és Zsolti

Ha minden igaz a lufi mögött van Gábor :-)

Read More

3D Papír mozaik

IMG_4277, a photo by lalalator on Flickr.

Orsi ezt a csodaszép 3d papír mozaikot készítette anyák napjára az édesanyjának. Igen sok munka, nagyjából 3-4 éjszaka alatt készült el a remekmű. Nagyon sok szép, és nagyszerű ötleteket találtok az alábbi oldalon.
http://cp.c-ij.com/en/index.html
Sok sikert minden kretívkodónak!

Read More

Boldog Anyák napját kívánok!

nőszirom_bw, a photo by lalalator on Flickr.

Ma reggel, anyák napja reggelén, nagyon borús, esős időre keltem. Kimentem a kertünkbe fotózni és mivel, a hangulatom is borongós, egy fekete-fehér fotóval tisztelgek anyukám, gyermekeim édesanyja, és minden anyuka előtt.
Boldog Anyák napját kívánok!

Read More

Húsvéti virág fotók

Végre eljött az én időm, virágba, napfénybe borult a világ. A fotózásban azt szeretem a legjobban, hogy észre kell venni a szépséget, és miután lefotóztam, némi utómunkával látványossá teszem azt ami önmagában is gyönyörű. Néha nem is gondoljuk, hogy mennyi szépség vesz minket körül. Imádom a makró fotózást, mert sokszor nagyon pici, apró dolgok igazi szépséggé válnak amikor a fényképezőgép optikája felnagyítja.

Jó példa ez a fotó. Ezek a harmatcseppek egy nagyon pici pók hálóján csillogtak reggel.


Virágzik a kedvenc tavaszi virágom is a Nőszirom. Gyorsan csináltam is egy képet, amit némi utómunkával látványossá tettem.




Rengeteg képet csináltam az elmúlt napokban, így-hát lesz folytatás.

Read More

Végre itt a Tavasz

    Már nagyon vártuk, és tegnap óta virágzással, napsütéssel megérkezett a tavasz. A múlt héten a kislányom is megérezhetett a tavasz előszeléből valamit, mert amikor délután bementem érte az oviba, az óvónéni boldogan közölte, hogy Eszter megkérte őt, hogy írja le amit mond. Nos egy tavasz váró versike lett belőle, mindenki nagy meglepetésére. Nagyon büszke vagyok, és azt gondolom, hogy az óvónénink is az, mert kitűzte az óvoda faliújságára Eszter versikéjét.
    Tegnap is és ma is délután kint dolgoztunk a kertünkben. Idén kicsit korábban kezdtünk neki a rendezgetésnek, takarításnak, átalakításoknak. Nagyon nagy elképzeléseink, terveink vannak, de még nem tudom, hogy mit tudunk majd végrehajtani. Minden esetre néhány dolognak már nekikezdtünk. Vettünk csodasövényt és már jó sokat el is ültettünk, de még mindig van kb. 100 tő. Erdőkertesi barátainknál néhány éves már és ha csak fele olyan jól sikerül mint nekik, már nagyon boldog leszek.


Miközben kint dolgoztam a kertünkben apukámmal, szépen sütött a nap, kinyíltak a krókuszok. Ez pedig azonnali felhívás volt számomra, hogy fotózzam le őket. Így hát melegedjen lelketek-e néhány kedves virág látványától!

Read More

Duma party vasárnap

 
   Vasárnap Orsi unokatestvérei jártak nálunk. Érdekes, kellemes beszélgetések közepette ünnepeltük meg a feleségem születésnapját. Öcsi és apukám önfeledten, boldog anegdótázgatásba kezdtek gyermekkoruk emlékezetes pillanatait kibeszélve. Elsősorban arra emlékeztek vissza, hogy ki, milyen, módon, milyen élelmet gyűjtött be gyermekkorában. Vicces volt hallgatni, ahogy régen egy kis palóc falu patakjából szedték össze a folyami rákot apámék, vagy hogyan gyűjtöttek több zsáknyi verebet az istállóban. Öcsi elmesélte a kecskebéka fogás technikáját, amit gyerek korában még szabadon lehetett fogni (nem volt védett állat). Szerintem ezek a történetek annak a nyúl paprikásnak a hatására jöttek elő, amit ebédre ettünk. Sietve teszem hozzá, hogy nem a mezőn vadásztuk, hanem az apu által tenyésztett nyulak egyikét főztem meg.

  Tudja fene, hogy milyen úton, de ezek után filmekről kezdtünk beszélni.
Orsi unokabátyja ajánlott egy filmet, hogy nézzünk meg, melynek címe: A jövő kezdete.

Nos, a minap volt szerencsénk megnézni. Feltétlen ajánlom én is mindenki figyelmébe, mert gyönyörű, elgondolkodtató, és tanulságos. Nem szeretném elmondani miről, szól, kérek mindenkit, hogy film címére kattintva olvasson utána, érdemes! Annyit azért mégis elmondok, hogy, ha mindenki a film szerint cselekedne, valószínűleg tényleg kicsit szebb világban élnénk.

   Estefelé megérkeztek Öcsi legidősebb testvére családostól. Megbeszéltük, hogy március 10.-én lesz a torkos csütörtök, és hogy menjünk együtt torkoskodni.  Úgy fest ez a vasárnap a kajálásról szól! Most már csak a megfelelő éttermet kellene kiválasztani. Remélem sikerülni fog! Majd ha tele kajáltuk magunkat akkor tapasztalatainkat, arról, szintén meg írom itt a blogomban.

Read More