 |
Zsolti és Szasza énekel
(hála Istennek rólam
sem fénykép, sem videó nem készült) |
Annyi minden történt az elmúlt néhány héten, hogy azt sem tudom, hol kezdjem. Volt néhány családi összejövetel amin olyan jól éreztük magunkat, hogy még a buli alatt megígértem, hogy blog posztolok róla.
Akkor talán induljunk ki innen. Orsi unokabátyjáéknál egy pár hete, talán az első tavasziasnak mondható napon, bográcsozásra voltunk hivatalosak. Nos, ezen a napon nem készült túl sok fotó, (rám nem jellemző módon) ugyanis Orsi kb. dél tájt elment Évával a gyermekeinkért a Nagyszülőkhöz.
Gyula és én magunkra maradtunk a bográcsozás és a beszélgetés nők nélküli szabadságával. Ebből adódik, hogy nagyon rövid idő alatt (egyes legendák szerint) megittunk ketten egy liter jófajta ágyas pálinkát. Ezek után hiába ettem én a fantasztikusra sikerült körömpörköltből, már oly sok volt az alkohol szintem, hogy mire a csajok megérkeztek a gyerekekkel nekünk kettőnknek már csak annyi maradt a buliból hátra, hogy mentünk pihizni. Mondanom sem kell, hogy akkorát aludtam, hogy amikor kora este Orsi felébresztett, azt sem tudtam, hol vagyok.
Kicsivel később szintén Ide voltunk hivatalosak születésnapozásra.
Na ezen a bulin már nem ütöttük ki magunkat, sőt remekül szórakoztunk. A történet lényege, hogy az ünnepelt a
YouTube-ról indítgatott olyan zenéket aminek olvasható a szövege, így hát énekelt, majd énekeltünk együtt. Én egy kicsit gátlásos vagyok, és nincs is túl jó hangom, viszont ha egyedül vagyok sokszor magam is énekelgetek. De mások előtt nem igazán teszem (nem szeretek idegesíteni senkit a hamis ének hangommal), de ezen a napon valahogy sikerült levetkőzni a gátlásaimat. Gyakorlatilag végig énekeltük a délutánt. De természetesen a fiatal generáció dominált!
A következő házibuli nálunk volt és akkor is jól szórakoztunk, ugyanis vettünk egy új társasjátékot aminek a neve az, hogy
mIZÉria. Kiváló szórakoztató szójáték, ajánlom figyelmébe mindenkinek. Ezen a napon Orsi legidősebb unoka testvére és családja járt nálunk.
Végül jött Gábor ballagása. Alig tudtam jó fotót készíteni a ballagóról. Ahogy az lenni szokott... A tömeg, mire megpillantottam Gábort, addigra már más is előtte, vagy épp én ellőttem állt. Arról nem beszélve, hogy amikor lencsevégre kaptam, akkor olyan arcot vágott, hogy szinte minden kedvem elment a fotózástól. Az alábbi fotók ezen esemény talán legjobb pillanatai.
 |
| Éva és Gábor |
 |
| Orsi Gábor és Én |
|
 |
| Gábor a Ballagó |
 |
| Mama és Móni |
 |
| Csaba, Attila, Orsi |
 |
| Gábor és a Húga, Andi |
 |
| Gábor és Zsolti |
 |
| Ha minden igaz a lufi mögött van Gábor :-) |
|
