2010. november 6., szombat

Egy nem jó hét története

 Nem tudom ki hogy van ezzel, én nehezen veszem rá magam, hogy egy ilyen sz*r hét után szabatosan fogalmazva írjak napjainkról. Ott kezdeném, hogy nem kaptunk fizetést a munkahelyemen, és a vezérünk közölte velünk, hogy néhány tízezer forintos számlát még talán kitudnánk fizetni, de valójában nincs egy vasunk sem. Próbált nyugtatni mindenkit, hogy közel 180 millió forintnyi kintlévőségünk van, de sajnos ettől mi nem lettünk boldogabbak. Nem tehetünk mást, várunk, hátha valaki fizet a cégnek, és akkor mi is meg kapjuk bérünket.

Szerdán este Orsival elmentünk az erdőkertesi faluházba az éves tüdőszűrésre, amit ilyenkor ide telepítenek, majd egy órát vártunk, hogy sorra kerüljünk. Kijöttünk és beültünk Orsi öreg Peugeot-jába, amivel oda mentünk és jött a következő csapás, az autó nem indúlt. A motor jár de a gép nem mozdul. Király! Eltörött a sebességváltó bovdenje. Tamás az autószerelőnk segítségével viszonylag könnyedén el tudtunk menni az ő kis műhelyébe, és megnyugtatott, hogy remélhetőleg egy bovden törés nem a világ vége. Ott hagytam nála a kocsit. Orsi vigasztalgatott, hogy na aggodalmaskodjak, majd csak kihúzzuk valahogy ezt a hónapot.


Pénteken szabin voltam és jót szórakoztunk a gyerekekkel, ugyan is feleségem és barátnője Kriszta kitalálták, hogy menjünk el az Eleven parkba. Ez egy Nagyon nagy méretű játszóház az Új Buda Center második emeletén.
Eszter, Bence és Kriszta kislánya, Blanka szinte az összeesésig fáradtak a nagy játékban. Mindent feledtetett a látvány. Nagyon élvezték, rohangáltak, bicikliztek, dodgemeztek, ugráltak, mind három gyereknek kipirosodott az arca. 15 óra körül már olyan fáradtnak láttuk őket, hogy úgy döntöttünk, megyünk haza. Átöltözéskor kiderült, hogy Kriszta nem találja a cipőjét. Óriási, vajon kinek kell egy használt női pár cipő? Mondanom sem kell mennyire kellemetlen szituáció. Szóltam az intézmény főnökének, hogy segítsen Krisztán, valahogy oldjuk meg ezt a problémát. Letudta a történetet, adott egy papucsot, Kriszta pedig a telefon számát, ha esetleg előkerülne a cipője jelentkezzenek. Este még elmentünk a Póluscenterbe, ott találkoztunk Nagyussal, kis mekizés, beszélgetés. Nagyából átbeszéltük, hogy lesz a szilveszterezés minálunk, ugyan is jönnek Orsi nővéréjék. Ezek után haza mentünk, gyerekeink jól kifáradtak, nem volt gond az alvással.

 Fotók itt: http://indafoto.hu/xlator/eleven_park_2010


Sajnos a történetem (remélhetőleg ezen a héten már más rossz nem jön) ma folytatódott. Be csöngetett Tamás az autószerelőnk, és elmondta, hogy hát igen a váltó bovden szakadt el, de sajnos ez egy speckó bovden, a kereskedésben azt mondták, hogy kb. 80 ezer forint. Plusz azt is, hogy ezidáig tartott kiszedni és darabokban van Orsi kocsija. Na ez betette a kaput. Elhozta a bovdent, meg egy címet telefonszámmal, ahol bovden javítással foglalkoznak, hátha olcsóbban megússzuk ezt a sztorit. Mit is mondhatnék mást, jó lenne már vége lenne ennek a hétnek, és jóra fordulna minden.


1 megjegyzés:

  1. Sajnálom, hogy ennyi rossz történt mostanában és nagyon okosat nem is tudok mondani, írni, csak annyit: Kitartás!
    Tudod, minden nehézség a múlt része lesz egyszer.

    VálaszTörlés

Ide írjál, ha véleményed van a bejegyzésről!